2015. október 10., szombat
A jóságról
Nem tudom miért is kezdem el ezt írni, de van, aminek le kell íródnia, ki kell, hogy adjam magamból. Végül is ezért kezdtem el blogot írni. Lehet agyamra ment a hálaadás életérzés, nem tudom.
A jóságnak ezer és ezer
jelentése van. Jónak lenni szubjektív, minden embernél mást jelent. Nagyon
mást. Gyerekkoromban én például egy nagyon rossz gyereknek számítottam. Ma ezt
hiperaktivitásnak mondják, és lekötik a gyereket. Még időben is változik, hogy
mi a jó vagy mi a rossz. Például az ókorban jó ötletnek gondolták azt, hogy
ólommal édesítsenek, vagy gyerekeket küldjenek a Szentföldre meghalni. Ma
ilyeneket már nem teszünk.
Jó lehet egy ruha, egy
főtt étel, egy film, egy nyaralás, egy smink vagy egy emberi tett. Ugyanaz a
leves lehet valaki számára jó, másnak isteni és egy harmadiknak sós. Valamilyen
szempontból az, hogy a jóság érzése vagy szintje különböző, az egy jó dolog.
Lehet egy kék ruha valakinek jó, mert szereti azt a színt, de ettől lehet, hogy
igazából nem jó, mert nem áll neki jól a kék szín. Akkor most jó az a kék ruha
vagy nem?
Vannak dolgok, amikben
szerintem mindenki egyetért. Nem jó az, ha egy ember megöl egy másikat, lop,
vagy nem szedi fel a kutyakakit. Az jó, ha mosolygunk egymásra, ha a boltban
előre engedjük a másikat, ha csak egy kólát vesz, mi meg nagybevásároltunk,
vagy átsegítettünk egy idős nénit a zebrán. De mi van a kettő között?
Jónak lenni valamiben
egy állapot, ami sosem ismétlődik meg. Ide most valamiféle Coelho idézet
illene, de azért nem akarom túldrámázni. Az ember minden nap változik egy
kicsit, a jobb irányba, vissza kicsit vissza a rosszabb felé, de talán a
legtöbbünk célja az, hogy fejlődjünk, hogy jobbak legyünk mi magunk, vagy
valamilyen képességünk.
Az, hogy ki miben
szeretne jó lenni egyéni preferencia kérdése. Én mondjuk a sminkelésben
szeretnék jobb lenni, van, aki ezt magasról letojja, mert szerinte felesleges.
A súlyemelő 250 kilót akar megemelni, erre meg én gondolom, hogy tök
felesleges. A cél talán az, hogy mindenkinek legyen valami olyan egyéni
képessége, amiben jónak érzi magát, és amiről azt gondolja, hogy fejlődnie
kell. Szerintem még a tolvajoknak és rossz embereknek is van ilyen igénye, ez
persze nem túl jó a társadalom számára.
Miért is jó a jóság
felé támasztott igény?
Mert előre visz. Jó
lehet, hogy csak lelkileg, mert mondjuk a tökéletesen egyforma tusvonal meghúzásából
valószínűleg az ezt tudók 99.999%-a nem profitál anyagilag, ugyanígy a
tökéletes húsleves főzők sem. De van egy másik profit, amiből persze kenyeret
venni nem lehet, de fontos. Dolgozunk napi 8 órát, ellátjuk a háztartást, alszunk,
hasonlók. Ezekkel elmegy 20 óra egy napból (gyerek nélkül). Marad 4 óra, amikor
nem azon agyalunk, hogy jajj, nem hagytam-e ki valamit az excelből a melóban,
tettem-e elég sót a kajába, nem felejtettem-e ki valamit a bevásárlásból. 4
óra, ami felett rendelkezhetünk, amiről mi döntjük el, hogy múzeumba megyünk,
TV-t nézünk, olvasunk, megtanulunk kötni, sétálunk a párral, vagy a magunk
kedvéért nekiállunk századszorra a tökéletes húslevesnek, és nem csak azért,
mert enni kell. Amikor leülsz, hogy akkor most valamiben én jó leszek, amitől
nem leszek előrébb az életben, de nekem fontos ez.
Sokaktól hallottam már,
hogy utálják a munkájukat, utálják a szituációt, amiben vannak, de nem tudnak
mit kezdeni vele, ez van. Egy ilyen kis jóságra való törekvés ki tud húzni egy
ember a lelki mélységből, abból, hogy értéktelennek érezze magát. Mindenkiben
van valami jó, csak legfeljebb nem tud róla. (tudom közhely, de igaz)
A másik jóság az emberi
jóság, a sima egyszerű mindennapi megnyilvánulásaink. Az a bizonyos mosoly, a boltban
előreengedés, és a zebra esete. Sokszor hallom a kifejezést, hogy a „bunkó
pestiek”, ami túlzás, csak sokan vannak, és mindenki siet. De mennyiből tart
előreengedni valakit, vagy csak nem fellökni. Szerettem Budapesten lakni, 6
évből több részen is sikerült, és tényleg vannak különbségek az emberek
viselkedésében, de a lényeg nem is ez. Hanem, hogy mennyiből tart, ha nem is
jónak lenni, csak nem rossznak. Nem beállni a sorba a másik elé, nem azt mondani
a Mekiben, hogy „két sajtburger lesz”, hanem „két sajtburgert kérek”, vagy nem
ráfújni a cigifüstöt a másikra.
Tudom, hogy ha 20
kedves emberrel találkozol, utána az az egy bunkó agyoncsapja napod, és utána
rossz kedved tud lenni. Vannak, akik érzékenyebbek, és vannak, akik kevésbé. Én
az érzékenyebbek közé tartozom, engem egy bunkó kasszás komolyan megbánt, és
utána csak szomorúan bandukolok, lehangolva. De nem akarok falat építeni magam
köré, mert akkor a jót sem tudom befogadni. A férj erre azt mondja, hogy a
lelkem egy virágoskert, színes lágy szárú sérülékeny kis virágokkal, és rájuk
nagyon kell vigyázni.
Személyes események,
gondolatok következnek.
Júniusban voltunk
Magyarországon utoljára, és azt kell mondanom, nem vágyom vissza. Miután vagy
tízen fellöktek a villamoson, miközben a fiatalok valami borzasztó zenét
hallgattak szotyolázás közben, én elkezdtem magam rosszul érezni. Miután
leszálltam a villamosról és vártam egy keveset az ismerősömre még többen
fellöktek a 3 méter széles járdán. Nekem még életemben nem volt pánikrohamom,
vagy ilyen jellegű bajom, de ekkor remegett a kezem, a lábam, én izzadtam, majd
mikor megérkezett a csajszi, dadogtam. Van, akiből ezt váltja ki, amiről mások
azt gondolják, hogy tökre oké. A jónak levés ott kezdődik, hogy a másikat
észrevesszük, és nem bántjuk.
Jó vagyok a főzésben.
Fogalmam nincs, hogyan történt ez, mivel otthon semmit sem tanultam a főzésről.
Kicsi volt a konyha, anyám meg nem bírt ott elviselni senkit, amikor jött,
ment, mert mindig útban volt az a második személy. Egyszer csak így lett ez a
képességem, aminek nagyon örülök. Volt egy másnapos vasárnap reggel, amikor
megcsináltam a szokásos rántottát, és az egyik barátnő nálunk aludt a buli
után. A mi kedvenc rántottánkat nem bírta megenni, mert annyi volt benne a
hagyma, hogy attól ő kipurcanna. Sosem gondoltam ilyenre. Ettől még az a
legjobb rántotta, legalábbis a férj szerint, és az ő véleménye a legfontosabb.
Amiben nem vagyok
különösen jobb, mint mások, viszont nagyon szeretnék jó lenni az a sminkelés.
Sajnos Magyarországon arra nem volt pénzem, hogy suliba járjak, itt meg főleg
nem lesz, mert ezer dollárokban számolják a dolgot. Szeretnék fejlődni, új
dolgokat megtanulni, szebbeket alkotni. Ez egy célom, ami sokat segített tavaly
télen abban, hogy egyedül a mínusz 30 fokban, a bezártságban ne essek bele abba
a bizonyos elköltözöttek depressziójába. Néztem a videókat, töltöttem fel a
cuccokat a Krémmániára, nézegettem a blogokat, tanultam, figyeltem, és
élveztem. Ez azóta is így van. Vannak, akik szerint egy szép smink érték, mások
szerint értéktelen idő és elpocsékolt pénz. Nem baj, ez nekem fontos.
Jó feleség vagyok,
legalábbis a férj szerint a legjobb. Kompromisszumkész, törődő, meghallgató,
szerető és szerelmes. A feleség dolog azért más, mint a barátnő egy kicsit. Itt
más nem csak a randi és a l’amour van, itt bizony be kell osztani az időket a
takarításra, a bevásárlásra, a mozira, be kell osztani a pénzt, hogy mire
mennyi megy. Meg kell találni azt és azokat a dolgokat, amiket mind a ketten
szeretnénk, jónak tartunk.
Jobb szeretnék lenni az
angolban, mert bár angol környezetben élek, a mondás, hogy magától rá ragad az
emberre ez nem igaz. Persze infót közölni könnyű, de választékosnak lenni, és sosem
hibázni már nem könnyű. Ez egy életen át fog tartani, és ez az életem egyik
legnagyobb kihívása, mivel nyelvérzékem az nincs, minden évben meg akartak
angolból buktatni.
Olvashattátok az
önismereti és kritikusságról szóló cikkemet, tehát tudott, hogy a hibákat
könnyen észreveszem. Ettől nem gondolom magam rossz embernek, csak még nem
találtam meg a módját, hogy ezt a képességemet kamatoztassam. Jó embernek
gondolom magam. Sőt, néha olyan kicsit tündérkésnek, aki mindentől megrezzen,
mindentől fél és sír. Nem félek egyébként semmitől, mert kemény csaj vagyok, de
egy kicsit nem ebben a világban élek. Kicsit a szivárvány hídon túl, az
unikornisokkal kacarászva egy tökéletes helyen.
Mindig szerettem
másoknak segíteni, főiskolán, utána az OTP-ben konkrétan a segítés volt a
feladatom, utána a sulis melóhelyemen rengeteg embernek segítettem, mindig tele
volt az asztalom csokival. Valahogy ez nekem alapfelszereltségem, pedig ezt sem
tanította senki.
A bloggal kapcsolatban
néha kicsit elbizonytalanodom, hogy vajon ezzel segítek-e vagy sem. Van-e nekem
ahhoz jogom, hogy valamiről azt mondjam, hogy az jó vagy rossz. És hogy azt
hogyan mondjam. Mert ha van valami, ami egy kicsit rossz csak, azt valahogy
éreztetni kell ahhoz képest, ami tökéletesen az utálat tárgya. Most hogyan is
kéne azt leírni, ha egy sampon tönkretette a hajam úgy, hogy abból más ne azt
érezze, hogy én csak simán egy szemét alak vagyok. Ha leírom azt a bizonyos
„szar” szót akkor az alpári, és milyen dolog már. Szeretnék ebben úgy jó lenni,
hogy magam közben jónak és hasznosnak érezzem. Most az rossz, ha valaki ír egy
„Nem jött be” típusú cikket? Vagy jó? Milyen szavakat engedhetek meg magamnak?
Sosem adok pénzt vagy
cigit tarháló embereknek. Meg egyébként senkinek sem. Nem szoktam adakozni sem.
Ettől még nem vagyok rossz ember szerintem. Viszont nem dobom el sosem a
szemetet, ettől meg nem vagyok jó ember, ez csak normális. Nem csinálok
disznóólat egy boltban, mindig mindent visszateszek a helyére, ettől az eladó
azt gondolja, hogy jó fej vagyok, pedig nem, csak normális.
Jó embernek tartom
magam. Kedvesnek, segítőkésznek. Korábban agresszív voltam, és talán alpári is.
Agresszív most is tudok lenni, de már kifinomultabban kezelem (próbálom) a
helyzeteket. Ez is egy jó dolog, fejlődés apránként.
Az igazságtalanságot és
a hazugságot nagyon nem bírom, ez sokszor okozott már problémát az életben, de
jónak gondolom, hogy nem tudok ezek felett csak úgy elsiklani. Ez akkor most
egy paradoxon vagy mi? Olyan, ami rosszat okoz, de mégis jó.
Ezzel megalkottam a
„jó” szót legtöbbet használt cikket. Ígérem, nem fogok sok ilyen szuper
elmélkedős cikket írni, de van, amikor a gondolatok másfelé mennek, és nem
éppen egy szemceruza a központi téma.
Ne feledjétek! Jónak lenni egy
mosollyal kezdődik!
Ti miben vagytok a legjobbak?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Archívum
-
►
2016
(226)
- ► szeptember (14)
-
▼
2015
(232)
-
▼
október
(28)
- Halloween, ahogy én látom. Kanadából, ahol ez egy ...
- Karácsonyi kívánságlista
- W7 In the Night paletta egy estére
- Boscia Exfoliating Peel Gel és a babapopsi bőr
- Kuka Kedd 9. hét
- Baviphat Epres méregtelenítő arcmaszk
- Játék a blogon!
- Hogyan lettem én dolgozó ember? Nyolcadik kirándul...
- Andalou Naturals Clementine + C, a spriccelős tonik
- 5 éve valami elkezdődött
- Stila In the light paletta, minőségi nude paletta ...
- Kuka Kedd 8. hét
- Csodafésű, ami megváltoztatta az életemet
- Vásárlós Vasárnap 2. epizód
- Kék színű körömlakk a bioboltból, Gabriel Lagoon
- Fort Edmonton Park, egy kis kanadai történelem
- Kuka Kedd 7. hét
- Hálaadás Kanadában; dolgok, amiért hálát adhatok
- A jóságról
- Hogyan lettem én dolgozó ember? Hetedik szösszenet...
- Meska, a magyar online kincsesbánya
- Liebster 3. – Még több válasz
- Őszi/Téli kiegészítők
- Kuka Kedd 6. hét
- Royal Alberta Múzeum, a városnézés folytatódik
- Vásárlós Vasárnap 1. epizód
- Hogyan lettem én dolgozó ember? Hatodik szám
- 15000, tapasztalatok a hétről, lelkiállapot
- ► szeptember (27)
-
▼
október
(28)
Címkék
7 dolog
A England
A nyuszi fontosabb
A világ dolgai
Ajakápolás
Alapanyagok
Alapozó
Alba botanica
Állat
Amazon
Anastasia Beverly Hills
Andalou naturals
Anya
Arany
Arcápolás
Arcpermet
Arctisztítás
Aromaleigh
Avalon Organics
Avéne
Banila Co.
Barbara Hofmann
bareMinerls
Barna
Baviphat
BB krém
bDellium Tools
BeautyBlender
BECCA
Bellápierre
benefit
Bevásárlás
Biobolt
Bioré
Biosilk
Bite
BlackMoon
Blog
Bobbi Brown
Bolt
Bordó
Boscia
Bőszecset
Bronzosító
Budapest
Burt's Bees
By Nature
Cargo
China Glaze
Ciaté
Cica
Cipő
Clarisonic
Clinique
Colors by llarowe
Coloured Raine
ColourPop
Cozzette
Cruelty free
Cupcake Polish
Csacsogós Csütörtök
Díj
Divat
DIY
Dose os Colors
EBay
Ecset
Ecsetmosás
Edmonton
Ékszer
Elektromos
Elérhetőségek
Elfogytak
Elizabeth Arden
Én
Érdekes
Essie
Estée Lauder
Etude House
Fátyolmaszk
Fényvédő
Fésű
Fogápolás
Fogkrém
Folyékony rúzs
Fonás
Forever Flawles
Fresh
Frizura
Fun
Fun Lacquer
Gabriel
Glitter
Goodal
Gosh
Gyerek
Haj
Hajfesték
Hajfestés
Hajlakk
Hakuhodo
Hámlasztó
Havi_kedvencek
Highlighter
Hogyan lettem én dolgozó ember?
Holika Holika
ILNP
Inglot
Innisfree
IPSY
It's skin
Jeffre Star
Joico
Jolse
Kaja
Kanada
Karácsony
Kat Von D
Kedvenc
Kék
Kell a Púder!
Kellék
Kenyér
Kérdezz-felelek
Készülj velem!
Kezekre
Kézkrém
Kiegészítő
Kísérlet
Kismama
Kollekció
Kontúr
Koreai
Korrektor
Költözés
Köröm
körömlakk
Közlekedés
Krém
Kryolan
Kuka Kedd
L'occitane
La Ritzy
Lancome
Laura Mercier
Lemosó
Lila
Lime Crime
Lit Cosm.
London
LookFantastic
Lottó
Lunatick Cosmetic Labs
MAC
Magánvélemény
Magyarország
Make Up For Ever
Makeup Geek
Maszk
Meglepi doboz
MELT
Mindenapi társaim
Mindenes
Minimalista
Missha
Mitől lettem ma szebb?
Morphe
Muttart Conservatory
Műszempilla
Narancs
NARS
Natúr
NCLA
Nem jött be
Neon
Nexxus
Notoriously Morbid
Nyaralás
Nyereményjáték
NYX
OCC
OFRA
Online rendelés
OPI
Óra
Outfit
Overtone
Öltözködés
Összehasonlítás
Paletta
Parlament
Physicians Formula
piCture pOlish
Piercing
Piros
Pirosító
Pixi
Polished by KPT
Powder Perfect
Pretty Serious Cosmetics
Primer
Projekt
Púder
Radír
Real Techniques
REN
Repülő
Revlon
Rica
Rimmel
ROC
Rólam
Rózsaszín
Ruha
Rúzs
Sally Hansen
Sampon
Sárga
Secret Key
Sephora
Shiseido
Shu Uemura
Sigma
Skinfood
Smashbox
Smink
Sminklemosó
Sonia Kashuk
Southgate Mall
SPF
Stila
Sugarpill
Sukin
Suva Beauty
Szájceruza
Szájfény
Szájravalók
Szappan
Szárazsampon
Szemceruza
Személyes
Szemfesték
Szemhéjalap
Szemkörnyékápoló
Szemöldök
Szemöldökceruza
Szempilla
Szempillaspirál
Szivacs
Szürke
TAG
Tárolás
Tarte
Táska
Tél
Testápolás
Testradír
Testre
Teszt
The Body Shop
the SEAM
theBalm
TinkeldT
Tonik
TonyMoly
Too Faced
Unboxing
Urban Decay
Uriage
Utazás
Utcakép
Ünnep
Városnézés
Vásárlós Vasárnap
Vattakorong
Vegán
Vendégposzt
Vichy
Video
Vitamin
Webshop
WEM
Yamuna
Youtube
YPSY
Yves Rocher
Z paletta
Zenzero
Zero Waste
Ziaja
Zoeva
Zöld
Zsákmány
Ez az első bejegyzésed, amit két lépésben olvastam el, mert menet közben elkalandoztak a gondolataim! :)
VálaszTörlésJó kis gondolatébresztő-ébresztő írás, szeretem, amikor megfogalmazod az élet nagy dolgait, és kitárulkozol.
Én az "egyetemes jó" fogalmán szoktam agyalni, hogy vajon létezik-e olyan. Ha igen, vajon belénk kódolt, velünk született értékek rendszere, vagy elődeink nyomán tanult dolog?
Minden kultúrának van sajátos értékrendszere, ami mentén egy adott társadalom működik, ez tény. Én azonban szeretném hinni, hogy létezik egy olyan értékrendszer, amely valamennyi kultúrában azonos....ami az emberiséget egyetlen működő közösséggé tudná kovácsolni.
Úgy érzem, ez most talán azért nem érhető tetten nyilvánvalóan, mert az emberiségnek globálisan nincs rá szüksége....lenne, de nem nyilvánvalóan. Egy hirtelen külső beavatkozás, egy egész bolygót érintő katasztrófa, vagy hasonló, talán megváltoztatna mindent, mert egyetlen közösségként kellene helyt állnunk a fennmaradás érdekében.....olyan jókat lehetne beszélgetni ehhez hasonló témákról, alig bírok leállni vele, de inkább eldugulok.
Jónak lenni szerintem nehéz, mert azzal jár együtt, hogy más emberek érdekeit egy bizonyos időre vagy tartósan a magunkéi elé helyezzük és aszerint cselekszünk.
És ez a mondatom most olyan visszaolvasva, hogy rögtön vitába is szállnék magammal, ugyanis az van, most jövök rá, hogy jónak lenni nem egyenlő azzal, hogy olykor jót cselekszünk. Ha így vesszük, akkor sajnos én nem vagyok jó ember! :(
Aztán itt van a jó és a rossz fogalma. Rég felnőttem már, de sokszor még mindig nem tudok különbséget tenni a jó-rossz=szép-csúnya fogalmak között!
Van, hogy elhiszem, ami szép, az automatikusan jó, és a rossz az mindig csúnya.
Hogy miben vagyok a legjobb?
Még mindig nem tudom. Ismerem az erősségeim, gyengeségeim nagy részét, de azt, hogy miben vagyok a legjobb, még ma sem látom tisztán.
Mindennek van ezer oldala, ez egy jó kis téma, évekig lehetne róla magyarázni.
TörlésSzerintem már az is jó, ha valaki el tudja dönteni, hogy valami jó vagy rossz, mert az is nehéz. Ha nem is mindenről, legalább sokmindenről.
Az is jó, ha valaki felismeri, hogy mi a rossz, min kell változtatni. Hu ezen is el lehetne időzni egy pár évet.
Örülök, hogy a sminkmentesség ellenére teszett a cikk :)
Nagyon tetszett a cikk. Az a baj nemigen tudok hozzászólni újdonsággal, mert a szivárvány túloldalán az unikornisokkal vagyok ;)
VálaszTörlésAzért most sajnálom, hogy nem vagy itt. Szívesen leülnék veled beszélgetni az élet dolgairól.
A szivárvány túloldalán levés nálam is megvan a legtöbb napon :)
TörlésÉn a távolból figyelő vagyok. Megvannak a hátráyai is az új világnak. Nagy teher tud néha lenni az évente egyszer odaát. De azért jobb itt :)