2016. augusztus 20., szombat
Mit üzennék a 8 és a 18 éves önmagamnak?
28 éves lettem, azaz 10
éve hivatalosan is felnőtt. Vagyis elméletileg mára már be kellett volna érjen
a fejemnek a lány része. Ebben nem vagyok biztos, de ha adhatnék tippeket a
múltbéli énemnek, ezek lennének azok.
8 évesen a második
osztályba készültem. Első körben biztosan eltiltanám magamat a lépcsőháztól az
otthoni házban, mert a suli előtt 2 nappal törtem el a csuklómat. Hmm, hát most
mit mondjak, ez megesik akkor is, ha otthon van a szülő, ha meg nincs akkor
tuti.
8 évesen nagyon ronda
voltam. A bátyám cuccaiba jártam, aki 10 évvel idősebb nálam, így a fiúcuccokra
az egy évtizedes divatlemaradás is rátett egy lapáttal. Kövér is voltam és nem
tudom miért, de nekem mindig a legrondább és legnagyobb szemüvegkeretem volt az
iskolában.
Nem voltam jó gyerek, nyilván nem, mert aki a
legrondább és a legkevésbé sem népszerű az agresszióval fog reagálni. Kis
dühgombóc voltam. Ezen azért javíthattam volna.
Ami tanácsom lenne
magam felé, hogy próbáljam meg élvezni a gyerekkoromat. Mert ez kimaradt. Azt
nem mondom, hogy tanuljak többet, mert kitűnő voltam nagyjából. Max annyit
tanácsolnék, hogy próbáljam meg mégis a 8 osztályos gimit, de valószínűleg
utáltam volna, mert ott is én lettem volna a legcikibb. De ki tudja, lehet a „városi”
iskolában már a tanárok máshogy kezelik a dolgokat, mint a faluban. Jó lett
volna, ha nem mindig 3-4 év lemaradásom van a világhoz képest.
Amit nagyon erősen
közölnék magammal, hogy ne foglalkozzak az osztálytársaimmal. Értve úgy, hogy
nem kell belefolyni ki kit utál, ki a menő, ki kivel mit csinál. Az osztály
fele 4. után lelépett, a szerencsésebbik fele. Utána meg lett, akiből értelmes
ember, lett, aki tróger lett, de egyiknek sincs semmilyen kihatása az életemre.
Ergó nem kellett volna energiákat belefektetni abba, hogy túl sokat
foglalkozzak velük.
Térjünk inkább rá a 18
éves önmagamra. Itt már én hoztam az életemet érintő döntések 99%-át, így több
értelme lenne tanácsokat adni magamnak.
A legelső az tuti az,
hogy a kannásbor nem egészséges, nem biztos, hogy a hajnali 4-ig tartó
bulikázás háromszor egy héten a legjobb ötlet.
És az sem, hogy a középiskolai tanítás után mindennap menni dolgozni,
hogy aztán legyen mit elinni. Nagyon kemény voltam egyébként, mert egészen
király bizonyítvány mellett is mindennap melóztam vagy buliztam. A lényeg az
volt, hogy ne legyek otthon.
A másokkal való
foglalkozást és a bulizást visszagondolva azért tartom kicsit szomorúnak, mert
ahogy Kecskemétről Pestre költöztem egy fél év-év alatt az összes barátság
megszűnt. Mert az felőlem barátság volt, de a másik feleknek egy voltam az ivós
bandából. Ciki.
Amit megbántam, hogy 14
évesen nem jelentkeztem pesti koleszos suliba, akkor tuti okosabb lennék, nem
haltak volna el az agysejtjeim sem és szocializálodtam is volna értelmes
emberek között. Aminek örülök, hogy Pestre mentem főiskolára. Választhattam
volna nívosabbat is, de a BGF-től a nyílt napon úgy elvették a kedvem, hogy oda
akkor sem mentem volna, ha kényszerítenek.
Amit tanácsolnék
magamnak, hogy menjek el több pályaválasztási orientációra, vagy ilyesmi
beszélgetésre. Akkor meggyőződésem volt, hogy én könyvelő akarok lenni. Ezt ma
már 100%-ban el nem tudom képzelni. Az alapirány jó lett volna, de inkább a
marketing, szervezetmenedzsment és a PR szerű dolgok felé kellett volna
orientálódni. Mondjuk ezt OKJ-s suliban utána pótoltam, ha már a fősulin rossz
lett az irány.
Jobban el kellett volna
gondolkodnom azon, hogy hogyan és mit. Nyílván csak az államilag fizetett
szakok jöttek szóba, és hát az érettségire való felkészülést is lehet nem a
kocsmában kellett volna véghezvinni. Bár nagyon mókás látvány volt, hogy mindig
ott tanultam a sarokban. Ezt azért lehetett volna jobban is csinálni.
Azt a hibát, amit a
fősuli pénzügy szakának kiválasztásakor elkövettem, még tudom korrigálni. A
pénzügyi alapokat tudom, vagyis valamennyit, aztán ha majd lesz erőm és
lehetőségem, akkor itt még bármikor elmehetek tanulni, és ahogy látom a
felsőoktatás sokkal célorientáltabb és modernebb. (nem 20 éves marketinget
tanítanak)
Nagyon sok mindent
megbántam a korábbi életemmel kapcsolatban. Nem szoktam rajta agyalni, mert
attól nem lesz jobb, megváltoztatni dolgokat már úgy sem tudok, de egy-egy
visszagondolás alkalmával igyekszem tanulni azokból a hibákból, amiket már
elkövettem. Még egyszer ne tegyem.
Szokták mondani, hogy a
divat időről időre ismétlődik. Nekem az élethelyzeteim ismétlődtek időről
időre. De aztán elköltöztünk, és egy
teljesen úgy helyzetet teremtettünk. Remélem megérte. Az tuti, hogy 8 évesen
álmodni sem mertem volna, hogy én a falusi parasztlány majd egyszer levetkőzöm
a legnagyobb részét a régi énemnek. 18 évesen már tudtam, hogy külföldre akarok
költözni, de akkor még Norvégia vagy Svédország volt a cél.
Ha egy-egy mondatot üzenhetnétek a
8 és a 18 éves éneteknek,
akkor mik lennének azok?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Boldog születésnapot :). Érdekes, hogy visszagondolva mennyi hülyeséget megcsinál az ember amit még magának is alig mer bavallani. Néha eszembe jut, hogy mi lenne akkor ha 16 vagy 20 éves lennék megint a mostani gondolkodásommal de sajnos mindig arra jutok hogy bizony akkor is követnék el baklövéseket csak másokat.
VálaszTörlésJajj béna ruhák is megvannak :). Nekem 6 évesen egyszerre volt fogszabályzóm, lúdtalpam és szemüvegem. Ezt halmozottan hátrányosnak minősítem most azt hiszem.
Köszönöm :)
TörlésBaklövéseket biztosan követnék el, de lehet a durvábakat mellőzném.
Nincs is képem gyerekkoromból annyira ciki voltam, főleg azzal a leragasztott szemüveggel, dagadtan, fiúruhákban, fuuu
Drága Ildi! Nagyon nagyon Boldog Szülinapot!❤
VálaszTörlésKöszönöm szépen itt is :) (L)
TörlésErdekes idoutazas! Birom ezeket az elgondolkodtato cikkeidet!
VálaszTörlésA 8 es 18 eves kis onmagamnak csak annyit uzennek, hogy igy tovabb. A 28-nak, hogy rogton keressen uj munkahelyet ahelyett a szar helyett es kerdezze meg az akkori baratjat tervez-e vele tovabb. A 38-nak is tudok, folytatva a sort mivel 2 eve elmultam annyi, megpedig azt tanacsolnam keszuljon fel egy nagy fordulatra, ami az egesz addigi eletet ujratervezteti, de ne feljen, mert jo uton jar. Ezen kivul mindig legyen nyitott a ferje irant es ot ugyanerre kerje.
Az új munkahely keresést a 23 éves korombeli énemnek lehet én is javasolnám. Bár sokáig nem húztam a dolgot ott.
TörlésA fordulatokra nem hiszem, hogy fel lehet igazán készülni. Főleg ha még az irányát sem sejtjük.
Boldog szülinapot! Nehéz mindezt rólad elképzelni. 8 évesen, nap mint nap az osztállyal lenni kb. 8 órát, szerintem elég nehéz lehet azt kivitelezni, hogy ne foglalkozzál velük. 8 és 18 évesen is ugyanolyan lennék, ha üzengetnék magamnak, ha nem, nem tudnék kibújni a bőrömből. 28 évesen is sínen voltam, nekem 1-2 éve van az, hogy jöhetne a sugallat meg az üzenet, lehet, 38 évesen már okosabb leszek.
VálaszTörlésKöszönöm :)
TörlésA Ne foglalkozz velük az túlzás, de a gyerek abban a világban és azt gondolja az egy stabil világ, minden úgy is marad örökre. Amikor 4. végén a fél osztály lelépett, az egy nagy törés volt a számomra. És most meg látom, hogy senkivel sem tartom a kpacsolatot, a világ tök különböző pontjaira szóródtunk szét, és még csak egyetlen osztálytalálkozonk sem volt.
Sugallat most nekem is jöhetne, mert nem tudom, hogy hogyan tovább.
Sok boldogot még! :) Van 1-2 dolog, amiben magamra ismertem, pl. kocsmában tanulás... Tetszett ez az időutazás, érződnek a bölcs évek, hajrá!
VálaszTörlésIgykszem majd bölcsebb és bölcsem lenni idővel.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésÉn azt mondanám, semmit, a pillangó-hatás miatt :D de ha üzennék, akkor ezeket:
VálaszTörlés8 éves koromban kb életem legszarabb időszaka volt... így neki annyit üzennék, hogy ne add fel, egyszer meglesz amire vágysz.. értékes vagy, és nem leszel mindig egyedül. Ez az időszak négy év múlva véget ér. Tegyél róla, hogy még kevesebb legyen. Merj visszaszólni..
Inkább a 19 éves önmagamnak üzennék: jól döntöttél az egyetemmel. Ne költözz össze az első lánnyal, akit megismersz, várd ki a gólyatábort. Barátkozz sok emberrel, de ne vedd komolyan a dolgot, és sose hallgass rá, ha mások valakit szidnak. A következő években lesz, hogy végig kell menned egy nehéz úton, de soha ne add fel, utána jó lesz. Akivel megszakítottad, vagy meg akarod szakítani a kapcsolatot, annak oka van. Ne hidd el, ha később úgy tűnik, megváltoztak. Koncentrálj a családodra és Robira. Olvass minél többet.
Igen, nem tudhatom, hogy egyeten kis üzenet miatt mi minden változhat meg.
TörlésNem hangzik jól a 8 éves korod :(
Az emberek egyébként nem válzotnak, nem egy barátnőm hagyott el, mint barát, mert a pasija, exe, szerelme "megváltozott" és neki az a hímneműegyed kell. Aztán sírás lett a vége, én meg álltam ott a barátnől elveztése után.
igen, nekem is rá kellett döbbenni, hogy tényleg nem változnak alapvetően... sajnos.
Törlésviszont ez felveti bennem azt a kérdést, hogy én sem változok? :D érdekes kérdések ezek...