2015. november 29., vasárnap
4. része a Kanadába költözésnek, a sokkok, intéznivalók
Miután Kanadába való
megérkezésünk másnapján egy röpke félméteres hó fogadott, kicsit megrettentem.
Téli kabát és téli csizma nélkül. Na, most a Humanicban vásárolt magyar télre
való csizma nem számít itt téli csizmának.
Mint írtam 2013-ban már
voltam itt két hetet, azért az a tapasztalat nagyon jól jött tavaly. Mondjuk
így is megvoltak a jajj, wáo, az mi? jó ég, azt a mindenit, ez beszarás jellegű
megnyilvánulásaim. Magyarul persze. Nem megy az átállás egyik napról a másikra.
Először is a
mindennapok egyik legfontosabb elemét szeretném veletek megosztani, a WC-t. Az
amerikai filmekben sokszor látni, hogy fojtogatnak valakit a WC csészében. Ha
most kimész megnézni a tiédet, abban biztosan nem lehet, sem akkor, ha csúszdás
sem akkor, ha polcos. (nesze neked beauty blog). Ezt a hátmosós WC-t megszokni
nem lehet, ha lesz saját lakásunk, rendelünk Európából trónt.
Az első hétre béreltünk
autót, tehát egy hetünk volt arra, hogy legyen ágy, asztal, kanapé, minden. De
közben meg még nem volt lakcímünk. Ördögi kör, mert amíg nincs hova rendelni,
addig hogyan veszel ágyat. Amíg nincs ágyad, nem tudsz beköltözni. Kocsi nélkül
mind a lakás, mind a bútor dolog lehetetlen.
 |
| Első héten a South Common parkolójában |
Elmentünk bevásárolni,
mármint kajaféléket. Ekkor tudatosult bennünk, hogy a baconben is cukor van, a
kukoricaszirup meg mintha előírás lenne, hogy mindenben benne kell, hogy
legyen. Hosszú órákat töltöttünk élelmiszerboltokban az összetevőket
tanulmányozva. Felfordult test-időrendszerrel.
Jöjjenek a sokkok.
Egyszer írtam, hogy a
filippinóknak van egy egyedi akcentusuk, és szerintem nem tudják kiejteni a „f”
hangot. A kínaiakról meg nem is
beszélve. A csipetke mennyiségű angolom önbizalmának ez nem nagyon tett jót, de
ez szépen lassan, azóta is alakul. Nesze nekem hunglish meg kiejtés.
Turbános indiaiak.
Tudom tök bunkó, de nekem ezt eleinte nézni kellett. Egyszerűen csak bambultam
őket, mintha moziban lennék. (azért a Szándokán, Szándokán is megfordult a
fejemben, és persze szégyellem is magam rendesen)
 |
| A férj melóhelye |
A zebránál eleinte
párszor ott álltam és vártam a zöldet. Párszor megesett, hogy ott álltam 5
percig és nagyon vártam azt a zöldet. De szerencsére mindig rájöttem, hogy azt
várhatom, mert itt fehér van. Én kis hülye.
Mint mondasz a boltban,
ha megkérdezik, hogy kérsz zacskót és nem kell. Azt, hogy „nem köszi”. Ha ezt
itt le akarnám fordítani, akkor a „no thanks” lenne ugye. Ez egy, ha nem is bunkó,
de nem szép válasz. Ha nem kell zacskó, vagy nem kell segítség a boltban a
válasz I’m good. Ugye mennyivel másabb? De azért az agynak erre át kell állni.
(ja, itt még mindig ingyen van a teszkosszatyor, lesz is belőle egy szatyornyi egy
hónap alatt, mert mindent két zacsiba tesznek)
 |
| Ebből a kis papírkából lett az otthonunk |
Nem egy sorban van a
boltban a liszt meg a cukor. Az áfa nélküli árak vannak kiírva (tudtommal egész
Észak-Amerikában így van, de ha valaki tudja az ellenkezőjét, írja meg!).
A sütő Fahrenheitet ír
ki, nem Celsiust (de Celsius a hivatalos, csak a sütőből nem gyártanak külön
Kanadának). Itt még az unciát, fontot, lábat használják a hétköznapokban, te jó
ég. Hivatalosan a metrikus mértékegységek használatosak, mint például a km/h.
 |
| Első főzések egyike |
Ja és persze -20 fok,
fél méter hó. Ezt ne felejtsük el.
3 hétig laktunk
szállodában. Biztosan furának néztek minket, amikor vittük befelé esténként a
ruhaszárítót, vasalódeszkát, edény-, tányér,- lábas-, pohárkészletet. A végén
már nem nagyon fértünk el. Aztán onnan hordtuk át a cuccokat a mostani
lakhelyünkre. A három hét pont arra volt
elegendő, hogy már pont berendezkedtem. Pár nap multán már főztünk, mivel nem
éri meg csak úgy itt, ott enni. Szóval megint költöztünk. A cica ezt megint
simán és félvállról vette.
Ezek a sokkhatások nem
voltak durvák, mert korábban jártam már itt. Ha lehet egy ilyen megjegyzésem,
akkor azt ajánlom, bárhova is akarsz költözni, előtte menj oda és nézd meg. Mi
van akkor, ha utálod a helyet? Ha rájössz arra, hogy a sok kínai, akiket nem
lehet érteni, frusztrálnak. Vagy utálod a havat vagy az esőt. Nem éri meg a
vakvilágba elhuppanni, szerintem.
 |
| Mert fél méter hóban fagyizni kell |
Intéznivalók
Kell egy bankszámla.
Frissen bevándorlóknak vannak külön számlacsomagok, könnyített feltételek. Első
körben csak debit kártyát kap az ember, a kredit kártyához kellett fél év. Miért
kell kredit kártya? Nem úri flancból, hanem mert itt van pozitív adóslista. Ha
mindent szépen visszafizet az ember, akkor attól a hitelképesség növekszik,
könnyebben kap az ember lakáshitelt, vagy jobb feltételekkel.
Egészségüggyel
kapcsolatban két dolgot kell elintézni. Az egyik a SIN szám, Social Insurance
Number, a másik pedig az Alberta Healthcare Card. Máshogy működik, mint
Magyarországon, és ezt valamiért nehéz is értelmesen elmagyarázni.
A SIN számos papírhoz
egy speciálisabb Service Canada ügyfélszolgálatra kellett menni még az első napokban.
Kivártuk a sorunkat, kedves hölgy nagyítóval leellenőrizte a munkavállalási
engedélyünket, és egy kis idő múlva már nyomtatta is a számot. Ez 2 évig él,
utána újra kell intézni. A TB (nem TAJ) szám és az adókártya egyben. Titkos a
szám, nem szabad kiadni a számot.
Az Alberta Healthcare
Card a (TAJ) egészségbiztosítási kártya megfelelője. Ezt az okmányirodának megfelelő
Registry Office-ban kellett kérni. Kitöltöttünk egy papírt, és mondták, hogy
postán fog érkezni. Ezt kérik az orvosi rendelőkben.
Ezzel a kártyával
kapcsolatban 3 nagyon fontos dolgot kell tudni. Első, az első 90 napra kell
kötni magánbiztosítást (300 CAD / 3 hónap / fő), mert még ha dolgozik is az
ember, nem jár biztosítás az első 90 napra. Mi Albertában lakunk, ez a kártya
erre a tartományra szól. Ha Torontóba megy valaki Albertából, akinek nincs
külön extra biztosítása, annak kell utasbiztosítás jellegű dolgot szereznie.
Persze, ha elütik, az más kérdés, mintha gyomorultrahangot szeretne. Nekünk van
magánbiztosításunk is, így mi egész Kanadában jók vagyunk. Harmadik fontos
dolog, hogy ez egy családi rendszer. Amíg én nem dolgoztam, de a férj igen, nekem
ugyanolyan biztosításom volt, mintha én is dolgoznék. A szemészet és a fogászat
nem tartozik az ingyenesen igénybe vehető orvosi ellátás körébe.
A lakásbérlési papírhoz
kell referenciát adni, akiket felhívhatnak, hogy te mégis ki vagy. Jövedelmi
igazolás kellett arról, hogy mennyi a fizetése az embernek. Ahhoz, hogy itt
lakhasson valaki, a havi lakbér háromszorosát kell megkeresnie. Ez a szabály,
ezen nincs mit gondolkodni.
A jogosítvány nem az
első dolgok között volt, erről lesz majd külön poszt valamikor.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Vissza a jovobe? :) Tetszett, meg irj sok ilyet :) Szeretem a hasonlo leirasokat!
VálaszTörlésMost már a képek is felkerültek (hupsz)
TörlésIgyekszem majd hozni még pár különbséges posztot :)
Vééééégre, már úgy vártam! :D Mikor jön a következő? :)
VálaszTörlésSzerintem még a héten :)
Törlésnagyon jó volt olvasni : ))
VálaszTörlésazért ez a Ahhoz, hogy itt lakhasson valaki, a havi lakbér háromszorosát kell megkeresnie. nem egy rossz dolog
Nagyon jó dolog, bár nem ismerem a szomszédokat de így nem is kell aggódnom miattuk.
TörlésSzuper bejegyzés, jó olvasni a Kanadával kapcsolatos élményedről, és az van, hogy többszöri elolvasásra sem értettem meg, hogy milyen az a "hátmosós" WC!
VálaszTörlésEgy kis korrepetálást kérhetek? :D
Az a fajta, amikor áll benne a sok liter víz.
TörlésAmikor a követ a polcra ejted, akkor koppan, ha kútba akkor csobban :) és ha nem figyelsz eléggé, akkor nagyot csobban :)
Értem :D :D
TörlésA derekadra csobban! :D
Nagyon undiii :) :) :) :)
TörlésKedves Ildikó! Elolvastam az egész kanadai bejegyzéstömeget, én férjjel és gyerekkel (2éves) mennék valószínűleg Vancouver-be (de B.C.) vagy Alberta-ba - ez a két tartomány játszik. De nem is ez a legnagyobb lényeg, hanem hogy fel tudom-e veled venni a kapcsolatot e-mailben, vagy egyébként. Ha tényleg tudnál rám egy kis időt szakítani, nagyon örülnék neki.
VálaszTörlésbalazsnik@gmail.com
Köszi szépen! És már most is hálás vagyok a kanadai posztjaidért.:)
Nagyon szívesen. Írok e-mailt.
Törlés