2015. szeptember 18., péntek
Hogyan lettem én dolgozó ember? Negyedik bekezdés
Innentől kisebb-nagyobb
jelenetek, szösszenetek, életképek következnek. Nem összefüggőek, csak ahogy
jöttek, folyamatosan gyűjtöttem őket.
Egyik nap a sorvégi
cipős állványt rendezgettem, minden nap vagy legalább minden másnap ide új
portékának kell kikerülnie. Az alsó polcokon olyan cipők voltak, amik utcára is
jók, kicsit balerinaszerű, de belül szőrös, mamuszszerű. Ezeket kellett onnan
eltüntetni. Hülye szokásom, de indiai kolléganőm kezdi megszokni, hogy a
dolgoknak rákérdezek a rendes nevére, hogy ha már nem lesz, aki ellenőrzi a
munkámat, ne pakoljak hülyeségeket még hülyébb helyekre. Mondja, shoes, ó
mondom, mind az, ez itt mi. Gondolkodik. Megkérdezi a másik indiait, az is
mondja, shoes, majd utánamondott valami mást is. Állunk ott hárman a mamuszcipő
felett, hogy az mi. Kiscsaj odafordul egy fehérbőrű vásárlóhoz, és megkérdezi
tőle, hogy mi a cipő rendes neve. Szakadtam a röhögéstől, a nő meg nem értette
hirtelen, hogy mi van. Kiscsaj mondja neki, hogy ha valaminek nem tudjuk a
nevét, megkérdezzük a vásárlókat, ők úgyis tudják. Szóval megtudtam, és persze
el is felejtettem. Igen büszke lehetek magamra.
Megkaptam az első
fizetésemet. Kicsit csúszva, de megvan, úúúú. 2 vagy 3 napnyi fizu, amik ilyen
fél napok voltak, tehát összesen 63 dollár, de ezt mind én kerestem, és
elverhetem a Sephorában. Az első fizut csekken adják az embereknek, azt be kell
vinni a bankba és ott ráteszik a számlára, vagy készpénzben odaadják.
Alapvetően kéthetente péntekenként fogok fizut kapni, a legtöbb emberrel ez így
van. Nem annyira van hónap vége emiatt, aminek örülök, mert boltban dolgozom,
tehát nem az van, hogy hónap elején megszállják a boltot, hónap végén meg
hullaszag, mint anno a C és A betűsben. Azért, van mondjuk rossz oldala is a
kéthetente való fizetésnek, ha például 3-dikán jön a fizu az szívás mondjuk
bérlet ügyben, ami hónapra van, 1-jétől 30 vagy 31-dikéig. Telefonszámla,
internet, lakbér, mind havi jellegű kiadás.
 |
| Két oldalán perforált papír, azt le kell tépni |
 | |
| És belül ott a csekk, a felső papíros, meg hogy mit miért mennyit kap az amber |
Kapható a boltban
lányoknak elektromos készülék, mint hajvasaló, göndörítő, szárító, hasonlók.
Erre a cég jól kitalálta a tutit, hogy hogyan kell ezeket vásárló biztossá,
vagyis szorgos bontogató mancs biztossá tenni. Egyszerű, befóliázzuk, a fóliát
egy hővágóval összemelegítjük, és leválasztjuk a gurigáról. Ezt a másik oldalon
is megtesszük. Ezután egy ipari hőbigyóval, ami úgy néz ki, mint egy hajszárító,
szépen a fóliát összezsugorítjuk. Zseniális találmány. Az apró és drága
dolgokkal ugyanígy, egyik nap Tom Ford rúzsokat és körömlakkokat fóliáztam de a
szempillaspirált már parfümös riasztós dobozba tettük. Itt nincs
belemancsikálás mint a DM-ben. Persze a 3 dolláros dolgokat nem fóliázzuk
(sajnos) és azt szét is barmolják az emberek. Ezek majd leértékelődnek, és 2
dollárért úgyis megveszi valaki előbb utóbb.
A bőröndök, táskák,
hátizsákok és neszeszerek feldolgozása a csipogozáson kívül az, hogy egy
filccel a belsejébe bele kell írni az árát. Amikor a fizetni kedvetlen vásárló
begyűjt egy 20 dolláros cimkét, és azt próbálja a 300 dolláros táskához
párosítani „csak leesett” szöveggel, akkor a kasszás egy pillanat alatt a dolog
végére tud járni. Zseniális, azt kell, hogy mondjam.
Kasszázni még sokadik
napon sem szeretek, túl sok az inger. Köszönsz, megkérdezed, hogy, hogy van,
aztán, hogy mindent megtalált-e, amit keresett, aztán, hogy van a hűségkártyája,
utána még adakozhat egy gyerekalapítványnak. Közben mosolyogsz, és reméled,
hogy a csipogó egyszerűen lejön, mindent becsipogtattál, nem nyomtál rossz
gombra… Érdekes, hogy nem szeretem, az Óhazában a boltban kasszázni jobban
szerettem, mint pakolni.
Headset. Egész nap a
fülemben hallom a többieket. Hallom, ha mennem kell a próbafülkéhez, mert
megtelt a visszavivős kocsi, vagy ha valaki látni akar az irodában. Meg kell
még szoknom, eléggé érdekes egy dolog viszont nagyon kulturált. Nem az a Sparos
üvöltés, hogy „Marika hozzá mán ebbű egy másikat me nem jó kódja”. Sephorában
is van a csajoknak, a legtöbb jobb és/vagy nagyobb boltban használnak ilyet.
Megmosolyogtató
szösszenet:
Pakolászok a boltban és
hoz az iráni kolléganőm egy nagyobb Tommy Hilfiger tote bag típusú táskát, hogy
az hogy állna neki, mert szerintem megveszi, királyos. Szemügyre vételeztem a
darabot, nekem nem tetszett, hogy a T és H betűk figyeltek mindenfelé, de az
igazi gond az volt, hogy nem volt cipzárja, csak egy mágnes középen. Mondom a
csajszinak, hogy én sosem veszek ilyet, mert „tudod, a zsebtolvajok”.
Pislogott, és nem értette mi a bajom. Ekkor felvilágosítottam a 4-6-os
villamosról, meg hogy ahonnan én jövök, ott ez napi esemény, szerencsére nem
nekem, de a rendőrök biztosan nem találják a napi szó használatát túlzónak.
Mondja, hogy náluk Iránban ezt úgy volt, hogy ha valakit tetten értek úgy
megverik a rendőrök, hogy éppen csak életben maradjon. Ha turistát próbál
kizsebelni valaki, azt lehet agyon is verik. Szóval ő így sosem használta még
életében a cipzárt a táskásain.
Egy vicces dolog dolgot
történt velem. Találtam egy cipős-szenzort, viszont ennek a madzadját konkrétan
kiszaggatták a kütyürészből. Csipogott is mint az örült. Viszem a kasszához,
ott van ugye ilyen hatástalanító készülék. Nem akart hatástalanodni, mert bele
volt törve a madzag vége, de az meg nem volt betolódva a végéig. Már 3-an
próbálták 5 perce, amikor mondom, nekem van egy ötletem. Egyszerűen egy másik
szenzorral benyomtam a szétbarmolt pöckét. Nem is értem, hogy ez így senki
másnak nem jutott eszébe, pedig ott dolgoznak már mióta. Rendesen dicsérgettek,
meg mondták a kasszások, hogy milyen jó agyam van, hogy ez eszembe jutott.
Szerencsére vidéken nem csak csirkét vágni tanultam meg, hanem a parasztlogika is
belement a fejembe valahogy. Annyira fura, hogy egy ilyen kis semmi dologtól
valaki a nap sztárja tud lenni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jók ezek a kis szösszenetek! Jól meglepődhetett a néni, aki bizonyára meg van szokva, hogy a boltban ő teszi fel a kérdéseket, nem pedig neki kell válaszolnia.
VálaszTörlésA fóliázás remek dolog, én már jártam úgy, hogy egy adott terméket azért nem tudtam megvenni, mert minden kipakolt darab ki volt próbálva ...
A cipőszenzoros dologhoz meg csak annyit fűznék, hogy ha csak te tudod megoldani ezeket a helyzeteket, akkor már biztosan nem kell sokat várnod arra az előléptetésre! :)
Én nem is értem ezt a lopkodás, annyira nem értem, a minimálbél 10,20 dollár albertában, ha utcát söpröget akkor sem hal éhen... és ettől egyből ügye lesz a nincs minimum határ miatt...
TörlésA fóliát is ki lehet sajna nyitni, így az YSL és Dior rúzsokat, amik picik és könnyen zsebbemásznak mi parfümös dobozba tesszük, azt tuti senki nem nyitogatja ki. A többi bolt nem szokta, de nekünk nem a profilunk a kozmetika, nem tud ott állni egész nap valaki és figyelni a szorgos kezeket.
Az eszem megvan hozzá , de azért egy 600 nm-nyi osztály csinját bínját megtanulni eltart egy ideig. Nagyon nagy rész, és nagyon nagy a felelősség is vele.
Jó olvasni az ottani mindennapi dolgaidról, érdekesek :)
VálaszTörlésJövök még párszor hasonlóakkal
Törlés